sokadik bejegyzés

január 17, 2012 § 3 hozzászólás

Elegem van ebből az önismereti tréningből, amit nap, mint nap játszom magamban. Elegem van a félelmeimből, a berögzült minták ijesztgetéseiből, a folyamatos agyalásból, mert az elme mindig mindennek az értelmét keresi. Semmi mást nem akarok csak élvezni az életet, egyszerűen csak létezni. Élni a nap, a hold és a csillagok alatt, ki és belélegezni önmagam.

Nem akarok karriert építeni. Nem akarok maradandót alkotni és híres lenni. Egyszerűen csak élvezni akarom az alkotás örömét. Csak szeretnék eggyé válni az alkotással, hagyni, hogy magával ragadjon az áramlata és én magam legyek a kép, a szó, a dal vagy a mozdulat. Ott és akkor, amikor éppen alkotok. Csak tenni akarom és nem elmélkedni rajta.

Szeretnék dobolni, táncolni, hennázni, kalligráfiába mélyedni, festeni, énekelni, jógázni, kézenállni, síelni, játszani, szeretkezni, nevetni… Szaladni a széllel, futni a vízzel, hallgatni Gaia szívének dobbanásait és a talpam alatt érezni lelkének lüktetését… együtt szállni a madarakkal és messzi földeket bejárni. Egyszerűen csak boldogan létezni.

Örömben élni nap, mint nap. Ennyi csak.

Reklámok

  • Úton szerint:

    Nem értek hozzád náladnál jobban, ráadásul az én utam pont a magamra kérdezések útja 🙂

    Úgyhogy mégis kérdezek: ha már visszatartod magam, akkor miért teszed? Mi okból akadályozod magad?
    Ezzel azt képzetemet szeretném kifejezni, hogy szerintem nem lehet átugrani ezeket a kérdéseket.
    Legfeljebb nem kell mindent egyszerre feloldani. 🙂

    Akárhogy is van/lesz: hajrá Panni! 🙂

  • annipanni76 szerint:

    egyszerűen belefáradtam ebbe a sok magamra kérdezésbe. és éppen ezzel nem szeretném akadályozni magam az önfeledt létezésben. csak hagyni akarom magam lenni. csöndben 🙂

  • Zsófia szerint:

    Igeeeen, amikor tudod mondom neked összevissza vagyok, akkor ezt érzem, mintha szélmalomharcot vívnék önmagammal, a félelmeimmel, a tanulásommal és állandóan jár az agyam, és a sok kérdés csak jön és szemből nekem ront, és dobálja nekem a félelmeket és akadályokat, és azt érzem eléééég ebbőőőől, hagyjatok már élni, nem akarok félni, nem akarok állandóan matekozni és megfelelni….., csak jó Ember lenni, aki mer örülni és szeretni!!!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Mi ez?

You are currently reading sokadik bejegyzés at panniművek.

Meta

%d blogger ezt kedveli: